Az 'el subte' a d�li f�lteke legr�gibb f�ldalattija, mely egyben Latin-Amerika legr�gibb f�ldalattija is 1913-ban ny�lt meg Buenos Airesben. H�l�zata a folyamatos fejleszt�sek sor�n 2011-re a tervek szerint el�ri a 89 kilom�tert. Buenos Aires az orsz�g vas�th�l�zat�nak is f� csom�pontja. A vas�t f�k�nt az ing�z�k k�r�ben n�pszer�, de n�h�ny vonal gyakran b�ncselekm�nyek sz�nhelye.

Buenos Aires m�reteihez k�pest viszonylag kev�ss� zs�folt v�ros. Az els� aut�p�ly�k az 1970-es �vek v�g�n ny�ltak meg lehet�v� t�ve a gyors k�zleked�st a belv�ros ir�ny�ba. Ez megn�velte a g�pkocsiforgalmat a belv�rosban, melynek �zleti negyed�ben (durv�n egy n�gyzetkilom�ternyi ter�let) napk�zben korl�tozt�k a mag�n g�pj�rm�forgalmat.

A v�ros lak�inak t�bbs�ge a t�megk�zleked�st haszn�lja. Jellegzetes t�megk�zleked�si eszk�z a collectivo, mely nem m�s, mint teheraut� alv�zra szerelt 21-27 szem�lyes kisbusz.

Buenos Aires nemzetk�zi rep�l�tere a Ministro Pistarini rep�l�t�r az Ezeiza v�rosr�szben tal�lhat� �s gyakran egyszer�en csak Ezeiz�nak h�vj�k. A v�ros m�sik rep�l�tere a Jorge Newbery f�k�nt a belf�ldi forgalmat bonyol�tja le.