A La Plata torkolatvid�k�t egy spanyol tenger�sz Juan D�az de Sol�s fedezte fel 1516-ban, de exped�ci�ja hamar v�get �rt, mivel a bennsz�l�tt indi�nok megt�madt�k �s meg�lt�k csapat�t. Az els� telep�l�st Santa Mar�a del Buen Ayre n�ven szint�n egy spanyol aranyvad�sz,Pedro de Mendoza alap�totta 1536. febr. 2-�n. A nevet az exped�ci� lelk�sze v�lasztotta, aki nagy tisztel�je volt a Virgine de Bonari�nak a Cagliari Miasszonyunknak a J� Szelek �rn�j�nek. Ez a Mendoza alap�totta els� telep�l�s a mai v�ros San Telmo nev� v�rosr�sz�nek hely�n �llt a mai belv�rost�l d�lre. A sorozatos bennsz�l�tt t�mad�sok azonban arra k�nyszer�tett�k a spanyolokat, hogy 1541-ben a telep�l�st elhagyj�k. A m�sodik v�rosalap�t�s Juan de Garay nev�hez f�z�dik, aki 1580-ban Asunci�nb�l lehaj�zott a Paran� foly�n. A telep�l�s fennmarad�sa nagyban f�gg�tt a kereskedelemt�l. A spanyol adminisztr�ci� 17.– 18. sz�zadban arra t�rekedett, hogy minden Eur�p�ba ir�nyul� kereskedelmet a perui Lima kik�t�j�n kereszt�l bonyol�tson le, ahol az ad�kat be tudta szedni. Ez az elk�pzel�s a buenos airesi keresked�k ellenkez�s�t v�ltotta ki �s vir�gz� csemp�szipar fejl�d�tt ki. Az �ldatlan �llapotokat felismerve III. K�roly spanyol kir�ly fokozatosan k�nny�tett a kereskedelmi megszor�t�sokon, v�g�l a 18. sz�zad v�g�n Buenos Airest szabad kik�t�v� nyilv�n�totta. Ezek a k�nny�t� int�zked�sek azonban nem el�g�tett�k ki a porteñ�kat, akikben id�k�zben gy�keret vertek a francia forradalom eszm�i �s a Spanyolorsz�gt�l val� f�ggetlens�g v�gya.

A la Plata elleni brit inv�zi� sor�n a brit er�k k�tszer, 1806-ban �s 1807-ben is a v�rosra t�rtek, de mindk�tszer visszavert�k �ket e helyi er�k. V�g�l 1810 m�j. 25-�n, am�g a spanyol er�k az anyaorsz�g hadsz�nterein voltak lek�tve, Buenos Aires polg�rai el�zt�k a spanyol alkir�lyt �s saj�t korm�nyt alak�tottak. Ez a nap a m�jusi forradalom napja ma Argent�na nemzeti �nnepe. Az orsz�g f�ggetlens�g�t hivatalosan csak 1816-ban ki�ltott�k ki. A 19. sz�zad folyam�n a v�ros k�tszer is hosszabb tengeri blok�dot szenvedett. El�sz�r 1838 �s 1840 k�z�tt a franci�k, m�sodszor 1845 �s 1848 k�z�tt az angolok �s a franci�k vett�k blok�d al�. Mindkett� kudarccal v�gz�d�tt.

A vas�th�l�zat 19. sz�zad v�g�n t�rt�nt ki�p�t�se lehet�v� tette az �sv�nykincsek Buenos Aires �zemeibe t�rt�n� sz�ll�t�s�t, amely az ipar jelent�s fellend�l�s�hez vezetett �s a v�rost az eur�pai nagyv�rosok szintj�re emelte. Ezekben az �vekben �p�ltek a v�ros f� sug�r�tjai, a 20. sz�zad elej�n pedig itt �p�ltek D�l-Amerika legmagasabb �p�letei �s els� f�ldalatti vas�tja. Az 1920-as �vekben Buenos Aires lett az eur�pai emigr�ci� egyik kedvelt c�lpontja, de a szomsz�dos szeg�nyebb tartom�nyokb�l is sokan v�ndoroltak ide �j negyedeket alak�tva a v�ros iparter�letei k�r�. A 20. sz�zad folyam�n a v�ros gyakran volt katonai hatalom�tv�telek sz�nhelye. Buenos Aires volt a peronizmus b�lcs�je is. A k�ls� ker�letek ipari munk�sai voltak a peronista mozgalom f� t�mogat�i. A Plaza del Mayo volt a peronist�k 1945 okt. 7-i nagy t�ntet�s�nek sz�nhelye �s k�s�bb is t�ntet�sek �s az orsz�g politikai esem�nyeinek f� sz�ntere volt. 1955. j�n. 16-�n a katonai puccsk�s�rlet sor�n a hadsereg rep�l�g�pei bomb�zt�k a Plaza del Mayo k�rny�k�t. Ez volt az egyetlen eset, amikor a v�rost l�git�mad�s �rte.

Az 1970-es �vekben a v�ros a baloldali forradalmi mozgalmak �s a jobboldali f�lkatonai er�k k�z�tti harcokt�l szenvedett sokat. A konfliktus 1976-os s�lyosbod�s�nak t�bb t�zezer �ldozata volt. II J�nos P�l p�pa 1982. �vi els� �s 1987. �vi m�sodik l�togat�sa sor�n soha nem l�tott t�megek gy�ltek �ssze a v�rosban. Az 1990-es �vekben k�t s�lyos bombat�mad�s �rt izraeli �rdekelts�g� �p�leteket. 1992. m�rc. 17-�n bomba robban az izraeli nagyk�vets�g �p�let�ben meg�lve 29, megsebes�tve 242 embert. 1994. j�l. 18-�n egy zsid� szervezeteknek otthont ad� �p�letben t�rt�nt robbant�snak 85 ember esett �ldozatul.